3 kérdés és 3 válasz az infekciókontrollról! - 2. rész

1. Rendelő kialakítása, de hogyan?

A fogászati rendelők kialakítására és felszerelésére vonatkozóan 21/1998. (VI. 3.) NM rendelet tartalmaz előírásokat. Mivel a minimumfeltételek nem térnek ki a helyiségek kialakítására vonatkozó részletes szabályokra, ezért az alábbiak betartása indokolt:

− minimális alapterület: 12m², több munkahelyes rendelőben az egy fogorvosi székre eső alapterület legalább 9m² (munkabiztonsági szempont)

− belmagasság minimum 2,5m

− burkolatok: mosható, fertőtleníthető falburkolat, 2,1m belmagasságig (csempeburkolat nem követelmény), antisztatikus padlóburkolat, mosható, fertőtleníthető legyen;

− hideg-melegvizes orvosi csapteleppel szerelt kézmosó, fali karos kézfertőtlenítőszer-adagoló, egyszer használatos papírtörlő tartó és folyékonyszappan-adagoló;

− az eszközkezelés (fertőtlenítés, tisztítás) és a sterilizálás lehetőség szerint (min. alapterületű rendelő esetében is szükségszerű) külön helyiségben történjen, amennyiben ez nem megoldható, úgy a folyamatok egyirányúságát a rendelőn belül kell biztosítani;

− a nem egyszer használatos eszközök (fertőzési és baleseti kockázat csökkentése érdekében) esetén célszerű a kézi eszköztisztítás helyett ultrahangos tisztító ill. műszermosogató-gépek alkalmazása;

a berendezés/bútorzat mosható, fertőtleníthető felületű, könnyen hozzáférhető legyen

− váróhelyiség egyidőben várakozó betegenként 1m²;

− WC a személyzet és betegek részére kézmosóval;

− szennyestároló (takarító eszközök, veszélyes hulladék, szennyes textil stb. átmeneti tárolásához), melynek padló- és falburkolata mosható, fertőtleníthető, takarítási vízvételi hellyel;

− fogászati röntgenberendezések telepítése rendelet alapján;

−szellőzési követelmények: lehetőség szerint természetes szellőzés, mesterséges szellőzés kialakítása esetén kiegyenlített szellőzés 2 fokozatú szűrés, hatszoros óránkénti légcsere;

− a rendelőn belül szétválasztandó az orvosi, asszisztensi és adminisztrációs terület, az eszközök, műszerek tisztítására, fertőtlenítésére szolgáló tér és sterilizáló készülék területe;

− a kilincsek, kapcsolók simák, egyszerűek, fertőtleníthetőek legyenek;

− függöny, szőnyeg, élőnövény nem lehet a rendelőben;

− a kezelő egység felszíne sima, könnyen tisztítható, fertőtleníthető legyen;

− lehetőség szerint lábkapcsolót kell alkalmazni, a kézi kapcsolókat fóliával kell fedni.

 

Új rendelők kialakításánál, nemcsak az engedélyezhez de a megfelelő infekciókontroll protokoll kialakítása érdekében minden eseteben javasolt a sterilizációs helyiség kialakítása, ahol teljes nyomon követhető a piszkos eszköz útja egészen a tiszta eszköz kiadásáig. (Tárolásra használjunk kétoldalas szekrényt, ahol közvetlenül a tisztazónából adhatjuk ki a tiszta eszközt)

Az egyik alapelvek az előkészítő helyiség megtervezésekor, hogy a tiszta/piszkos zónát egyértelmű elkülönítsük, a munkalapon, az egymást követő folyamatok könnyen elérhetőek legyenek, egyértelmű meg kell határozni az egyes folyamatokhoz tartozó gépek, fertőtlenítő szereket.

4,00 x 2,50m előkészítő helyiség terve ultrahangos tisztító berendezéssel és nyomon-követhetőség nélkül

4,10 x 2,40m előkészítő helyiség terve TWD-vel és ultrahangos fertőtlenítővel (kismerétű) és nyomon-követhetőséggel

2. Sterilitás ellenőrzése mit/mikor?

A sterilizációs folyamat lezajlását a hatékonyságát minden esetben ellenőrizni kell. A sterilizációs folyamat ellenőrzésére indikátorokat alkalmazunk, melyek pontosan mutatják, hogy megfelelőek voltak-e a körülmények ahhoz, hogy a sterilizátorban lévő eszközök sterillé váljanak. Fogászatban leginkább elterjedt csomagoló anyagok- tekercses és egyedi méretben is elérhetőek- indikátorral ellátott csomagok, mely a sikeres folyamat lezajlását megmutatja.

A sterilizáló berendezések mikrobiológiai hatékonyságát az adott csíramentesítő eljáráshoz kidolgozott specifikus bakteriológiai spórakészítményekkel (tesztpreparátumok, bioindikátorok) ellenőrizzük.

 

Üzemelő készülékeknél a mikrobiológiai hatékonyságot félévenként ellenőriznünk kell. A mikrobiológiailag megfelelő hatásfokkal működő sterilizátorokban a sterilizálás megtörténtét minden sterilizálás alkalmával mindegyik csomagon elhelyezett kémiai indikátorral kell ellenőrizni. A kémiai indikátorok a készülékek rutinszerű ellenőrzésére, nem pedig a sterilizáló hatásfok megállapítására alkalmasak. A készülékek ellenőrzésére általánosan elfogadott a Bowie–Dick-teszt alkalmazása. A sterilizálásról naplót kell vezetni.

 

3. Mi a keresztfertőzés?

Keresztfertőzés alatt klinikai környezetben a beteg és a személyzet közötti fertőző mikroorganizmusok átvitelét értjük. A fertőzés átvihető a fertőzött páciensről az egészségügyi személyzetre, de a fertőzött egészségügyi dolgozó is megfertőzheti az általa ellátott beteget. Az átvitel vérrel és egyéb testváladékokkal történő kontamináció következtében, főként sérülés során jöhet létre.

A fogászati ellátás során az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések kialakulásának kockázata az alább felsoroltak betartása révén csökkenthető: – helyes anamnézisfelvétel, – hatásos infekciókontroll tevékenység, – a munkafolyamatok megfelelő szervezése, – modern technológiák alkalmazása.

 

+ 1 kérdés

Mik a rendelőben végzendő rutin higiénés feladatok?

 

Naponta elvégzendő tevékenységek:

-a padozat tisztítószeres és fertőtlenítőszeres lemosása

-minden vízszintes felület fertőtlenítése- a nap kezdetekor és végén

-a fogantyúk, kilincsek és kapcsolók fertőtlenítése

-a vízhűtéssel működő eszközök átöblítése

-kezelőegység csőhálózatának fertőtlenítése

-szellőztetés

 

Hetente elvégzendő teendők:

-a szekrények látható oldalainak tisztítása

-a gyakran használt fiókok, tárolók elejének tisztítása

 

A tárolófiók és szekrény belső tisztítását havonta érdemes elvégezni, ugyanakkor évente célszerű kifesteni a rendelőt és a várót. Az éves rutin része a professzionális fogászati gépek és eszközök ellenőrzése és karbantartása.

 

A fogászati rendelő a fertőzések kialakulását tekintve kiemelt helynek nevezhetjük, éppen ezért fokozott veszélyt jelent a személyzetre és a páciensekre. Az infekciókontroll protokoll betartásával a fertőzések kialakulása megelőzhető, megóvjuk az ellátó személyzet tagjait és az ellátáson megjelenő pácienseket. A felmerülő fertőzések mind addig csak üres szavaknak tűnnek míg a rendelőben nem találkozunk egy esettel, aminek a kialakulásának alapja a nem megfelelően betartott szabály vagy protokoll.

 

 

Forrás:

Az országos epidemiológiai központ szakmai kollégium fog- és szájbetegségek tagozata Módszertani levél a fogászati egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések megelőzésére.

Kiadja: Dr. Melles Márta főigazgató, Országos Epidemiológiai Központ

Az infekciókontroll jelentősége a fogászatban- Összefoglaló referátum

Dr. Győrfi Adrienne, Dr. Fazekas Árpád 

 

 

blog comments powered by Disqus